A kettőstömegű lendkereket azon okból kifolyólag fejlesztették ki, hogy legyen valami, ami nem engedi átvinni a motorrángatást a kuplungon át a hajtásláncra. Gyakorlatilag az autó megfelelő, vibrációmentes haladását biztosítja az úton.

Kettőstömegű lendkerék a legtöbb dízelüzemű gépjárműben megtalálható manapság, mivel a benzines autókhoz képest, ezek kevésbé finom haladásra képesek, útközben több vibráció keletkezik. Alapvetően a dízelmotorok nagyobb nyomatékkal bírnak. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy manapság egyre több benzines autóban is megtalálható a kettőstömegű lendkerék. A kéttömegű lendkereket is ki kell cserélni idővel, akárcsak a többi alkatrészt. Tönkremenetelét eleinte nagyon nehéz észrevenni. Eleinte megálláskor a halk kopogás lehet figyelmeztető jel, vezetés közben pedig az tűnhet fel, hogy az autó a megszokottnál jobban rezeg. Az alkatrészt összességében úgy kell elképzelni, mintha kettévágnánk és a két rész közé egy rugózó elemet és egy rezgéscsillapítót telepítettek volna. Egyik felével a főtengelyt fixálják, míg a másikat közvetlenül a kuplungtárcsához teszik. Épp emiatt utóbbiba nem is szerelnek külön rezgéscsillapítót.

A mai gépjárművek motorjai már alacsony fordulatszámon is működtethetők. A trend ennek következtében egyre inkább a nagyobb nyomatékok irányába mutat. A kuplung alkatrészeit is folyamatosan fejleszteni kellett. A gépjárművek fejlődése során a dugattyús motor elvét megtartották. Viszont ennek az a kellemetlen következménye, hogy a sebváltó zörögni kezd, a karosszéria pedig rezeg. A kettőstömegű lendkerék redukálja a sebváltó terhelését, valamint a kapcsolandó tömeg megnövelése nélkül növeli a sebváltó tehetetlenségi nyomatékát.