Egyre több vállalatvezető teszi fel ugyanazt a kérdést egy energiatárolási beruházás előtt: nem elsősorban az érdekli őket, hogy szükség van-e a rendszerre, hanem hogy mennyi idő alatt térül meg. A válasz azonban ritkán fér el egyetlen számban, mert a megtérülési idő minden esetben az adott vállalat fogyasztási szokásaitól, a rendszer méretétől és a választott technológiától is függ.

A megtérülés nem egyetlen számból áll össze

Sok cégvezető úgy indul neki a tervezésnek, hogy egyetlen, minden helyzetre érvényes megtérülési mutatót szeretne kapni. A valóságban egy energiatároló megtérülési ideje annyi változóból épül fel, hogy két, első ránézésre hasonló vállalat esetében is jelentősen eltérő eredmény születhet. Az egyik oldalon áll a beruházás nagysága és a választott technológia ára, a másikon pedig az, hogy a rendszer ténylegesen mennyi költséget képes kiváltani vagy megtakarítani a napi működés során.

Milyen tényezők alakítják ki a megtérülési időt?

A megtérülési idő kialakításában több tényező játszik szerepet egyszerre, ezért érdemes ezeket külön-külön is megvizsgálni.

Beruházási költség és rendszerméret

A tárolt kapacitás (kWh) és a kimeneti teljesítmény (kW) együttesen határozza meg a beruházás nagyságát. Egy nagyobb, de a valós igényekhez képest túlméretezett rendszer nemcsak feleslegesen növeli a kezdeti költséget, hanem lassíthatja is a megtérülést, hiszen a kapacitás egy része kihasználatlan marad.

Fogyasztási profil és terhelési csúcsok

Minél kiszámíthatatlanabb vagy szélsőségesebb egy vállalat fogyasztási görbéje, annál nagyobb szerepet kaphat a tárolt energia a csúcsok kiegyenlítésében. Azoknál a cégeknél, ahol a terhelési csúcsok rendszeresen és jelentősen megemelkednek, a megtérülés jellemzően gyorsabban alakulhat ki, mint ott, ahol a fogyasztás egyenletes.

Tarifa- és árampiaci különbségek

Ahol számottevő különbség van az olcsóbb és a drágább időszakok energiaára között, ott a tárolt energia célzott felhasználása érdemben hozzájárulhat a megtakarításhoz. Ez a különbség szerződéstípusonként és piaci helyzettől függően eltérő lehet, ezért ezt mindig egyedileg érdemes megvizsgálni.

Üzembiztonsági érték

Ez az egyik legnehezebben számszerűsíthető tétel, mégis jelentősen módosíthatja a megtérülés valós értékét. Egy elmaradt leállás, egy meg nem szakadt gyártási folyamat vagy egy elkerült káresemény pénzben is mérhető megtakarítást jelenthet, még akkor is, ha ez nem jelenik meg közvetlenül a villanyszámlán.

Elérhető pályázati vagy támogatási lehetőségek

Bizonyos időszakokban és bizonyos vállalati körök számára elérhetők lehetnek pályázati vagy egyéb támogatási konstrukciók. Ahol ilyen forrás rendelkezésre áll, az érdemben lerövidítheti a megtérülési időt, ezért ezt mindig egyedi vizsgálat tárgyává érdemes tenni ahelyett, hogy általános szabályként kezelnénk.

Mikor számíthat egy vállalat gyorsabb megtérülésre?

• Magas és rendszeres terhelési csúcsok esetén, ahol a tárolt energia közvetlenül csökkentheti a csúcsidei költségeket.
• Meglévő napelemes rendszer mellett, ahol a cél a megtermelt energia nagyobb arányú házon belüli hasznosítása.
• Tőzsdei vagy dinamikus árazású szerződés esetén, ahol a töltés és a felhasználás időzítése közvetlen megtakarítást eredményezhet.
• Energiaintenzív, nehezen tervezhető működés mellett, ahol a kiszámíthatóság önmagában is értéket képvisel.
• Magas leállási költség esetén, ahol az üzembiztonsági előny felgyorsíthatja a beruházás gazdasági megtérülését is.

PRT Energy: a megtérülés nem becslés, hanem tervezés kérdése

A prt-energy.hu FoxESS által certifikált telepítőként és kereskedőként dolgozik, és a FoxESS G-Max ipari energiatárolós rendszereinek telepítését, illetve kereskedelmi feladatait is ellátja. A cég megközelítésében a megtérülési idő nem egy általános becslés, hanem a vállalat tényleges fogyasztási adataira épülő tervezés eredménye. Ez azt jelenti, hogy a megtérülést nem egy táblázatból veszik át, hanem az adott telephely működéséhez igazítják.