Az elmúlt évtizedekben többek közt a fokozatos városiasodásnak köszönhetően a háztáji növénytermesztés háttérbe szorult, ám ez a tendencia az utóbbi években megfordulni látszik. Az egyre növekvő élelmiszerárak hatására fokozatosan nagyobb hangsúlyt kap az otthoni zöldségtermesztés, ráadásul ez az elfoglaltság a mentális egészségünkre is rendkívül jó hatással van. Szerencsére a folyamat nem igényel nagy befektetést, ám pár kiegészítő megléte elengedhetetlen.

Ilyen például a kerti fólia is. A műanyag térhódítását megelőzően a palánták nevelése jellemzően üvegházakban történt, viszont ez a metódus ma már egyáltalán nem gazdaságos. Egy ilyen épület kivitelezése ugyanis roppant költséges, mindamellett az sem elhanyagolható szempont, hogy ez a burkolat meglehetősen sérülékeny. A technikai fejlődésnek hála azonban ma már erre nincs is szükség. A kerti fólia sokkal optimálisabb választást jelent, hiszen könnyen felállítható és ha kellően körültekintők vagyunk, akkor rendkívül strapabíró és időtálló megoldásnak számít. Ehhez ugyanakkor bizonyos szempontokat feltétlenül szem előtt kell tartanunk.

Egyáltalán nem mindegy ugyanis, végül hol lesz felállítva a kerti fólia. A szerkezetre a legnagyobb veszélyt az időjárási hatások, illetve az erősebb széllökések jelentik. Ezért a telepítést úgy kell megoldani, hogy az olyan területen történjen, ahol a légmozgás a legcsekélyebb, tudniillik csak így kerülhető el hosszabb távon is a sátor károsodása. Természetesen a strapabíróság kapcsán kardinális befolyással bír a kerti fólia vázszerkezete is. Elsőre talán optimális választásnak tűnhet a műanyag, ám azt ne felejtsük el, miszerint a fém jóval masszívabb, az alumínium esetében ráadásul a korrózió hatásaitól sem kell tartanunk. Amennyiben mégis a műanyag mellett tennénk le a voksunkat, ügyeljünk rá, hogy a vázelemeket az előírtnál sűrűbben helyezzük el.