A teherbeesés és a gyermekvállalás az egyik legszebb és egyben legtermészetesebb dolog a világon. Többnyire kellő idejű tervezgetés előzi meg, aztán amikor a pár úgy dönt, hogy belevág a babaprojektbe, akkor következi a valóban izgalmas szakasz. Akik igazán szerencsések, azoknak szinte elsőre sikerül a fogantatás, ám ez egyáltalán nem magától értetődő.

Ennek ellenére azonban pár sikertelen próbálkozás után a legtöbben gondolkodni kezdenek, hogy vajon mi lehet az oka annak, hogy elmarad a teherbeesés, és természetes reakcióként a szomorúságba aggodalom is vegyül. Netán valami baj van velem? Esetleg a párommal? Nem kellene orvoshoz menni, és utánajárni ennek? Nos, első lépésként jó, ha tudjuk, hogy minden peteéréskor nagyjából huszonöt százalék esélye van a fogantatásnak – ez persze nem kőbe vésett szám, de arányaiban nagyjából erről van szó -, azaz alapvetően semmi probléma nincs azzal, ha hónapokig kell próbálkozni a sikerhez. Ennek megfelelően a szakemberek azt szokták javasolni, hogy a kivizsgálásokat nagyjából egy év sikertelen próbálkozás után érdemes megkezdeni, ugyanis ennyi időnek el kellene telnie ahhoz, hogy a szerencse faktort jó eséllyel ki lehessen zárni. Idősebbek esetén – azaz amikor a pár női tagja már elmúlt 35 éves -, azonban nem érdemes ennyi időt hagyni, ilyenkor hat hónap után meg kell kezdeni az utánajárást, hisz ebben a korban az idő már nagyon fontos tényező.

Vannak azonban olyan figyelmeztető jelek, amelyekre ilyenkor érdemes nagyon odafigyelni, ugyanis bizonyos kórelőzmények, illetve rizikófaktorok nagyban megnövelik a terméketlenség kockázatát. Statisztikailag nagyjából ugyanannyi az esély arra, hogy a a pár férfi, illetve női tagjánál van valamilyen probléma – az estek ötödében pedig mindkét fél érintett -. Mindkét fél esetében befolyásoló tényező az elhízás, illetve a kor. Ez utóbbi a férfiaknál nem bír akkora jelentőséggel, ám a hölgyek esetében harmincon túl meredeken csökkeni kezd a petesejtek száma. Különböző betegségek is okozhatnak terméketlenséget, férfiaknál akár a mumpsz, akár bizonyos nemi betegségek is okozhatják a gondot, nőknél pedig a ciszták, illetve a hegesedés jelenti a legnagyobb arányban a probléma forrását. Ha a kórelőzményünk, vagy az életvitelünk arra enged következtetni, hogy valami olyan ok áll a háttérben, ami kezelhető, és jó eséllyel megoldaná a teherbeesést, akkor ne halogassuk a dolgot, keressünk fel egy szakembert és mielőbb járjunk utána a lehetséges megoldásoknak.